A tegnapi nap tanulsága: az olyan vérmérsékletű ember, mint én, ne kezdjen teljes lakásfelújításba. Nem tesz jót.
A mai nap tanulsága: nem is olyan hosszú az út le a Kiscellin, és ilyen vadregényes tájon vezet át:
Az első mért, és immár hivatalos időeredmények pedig:
- a Bécsi útig 13 perc (fényképezéssel együtt)
- az 1-es villamosig 24 perc, ami jó, mert onnan már csak 45 perc be a munkahelyre, úgyhogy ez kora reggelente akár kellemes nyári sétának is megteszi majd (feljegyzés magamnak: venni pár kényelmes szandált; zuhanyt beszereltetni a cégnél).
Ezek a képek pedig ma készültek a lakásban:
Készül a fürdő
Az eddig rejtőzködő kis háló, mint csemperaktár
Bejárati ajtó belülről
Bejárati ajtó kívülről
