Ezen a hétvégén azután beköltöztünk. Kicsit átmeneti, vagy még inkább félkész jellege van azért még az egésznek, mivel a költözés idején még olyan dolgok hiányoztak, mint egyes konyhaszekrények, munkalap, beépített konyhai gépek, a mosogató, és a melegvíz... Ó, és a kis háló, illetve a nappali padlóját még a festők által felrakott kartonlap (na meg egy centi vastag por...) borította.
A múlt heti brigád új tagokkal kiegészülve segített a költözésben, amivel így gyorsan végeztünk is, aztán jöhetett a konyhaszerelés következő felvonása. Építő még aznap reggel elugrott a külvárosba a munkalapért, ezzel alapvetőleg minden darabja meglett a konyhának, már csak össze kellett illeszteni. Ezermesterrel ezt a szombatot is végig a konyhában töltötték, de még így sem lett kész a nagy mű, sőt, a vasárnapi és hétfői újabb (segítséggel végzett) nekifutások után még mindig van mit csinálni a konyhában. Nagy munka ez, no, és vélhetően kimerítő is, mert Építő utána úgy horkol az ágyban, hogy vuvuzela legyen a talpán, ami azt elnyomja! :)
Én ma a kartonlapokkal vívtam ádáz harcot, nyerésre állok, de adtam még nekik egy kis haladékot, hadd élvezzék ők is az óbudai klímát.
Így néztünk ki mindezek után hétfő délelőtt:
A raktár-helyiség
Ez a másik
Itt a szép konyha, leendő helyükön, bár pár centivel magasabban a kelleténél, a kerámialap és a mosogató
A sütő és a szagelszívó ellenben még elég messze van a helyétől...
A nappali papírborítással
Az első elkészült helyiség, habár kilincs az még nincs, csak egy csavarhúzó :)
Szobaszerű
A mai "tű a szénakazalban" játék lényege pedig az volt, hogy ha enni akarok, találjam meg itt a mikrót, hogy megmelegítsem a tegnapi ebédet. (Oké, értem én, hogy a mikró elég nagy, legyen akkor tűpárna, no.)
Meglett, megebédelhettem:
Ezeket a képeket még vígan kattintgattam, amikor rájöttem, hogy ahhoz, hogy rá is tudjam őket tenni a gépre, meg kell találnom a fényképezőgép kábeljét is... Tű? :)
